Nagy meglepetéssel állt elénk a munkaadónk hétfőn. Az első nagy híre az volt, hogy kedden, szerdán és csütörtökön ki se nyitunk (jaj) a második pedig, hogy új időbeosztása van  számunkra. (még nagyobb jaj).

Az első csak azért nem a legkellemesebb, mert így nagyon keveset dolgozunk, ami órabér szempontjából nem igazán kedvező. Ha jól számolom akkor kb huszonpár órát fogok dolgozni a héten, ami ha 7 dolláros órabérrel számolom, csak 140 dollár. Ebből száz a lakás, és hopp, máris nullán vagyok. Ja igen, 7 dollár. Elvileg 8-at kapunk, de lejön belőle az adó, ami egy dollár óránként kb, szóval épp hogy marad csokira való a zsebemben.

De talán ez a kisebb gond. A legnagyobb az új időbeosztás. Mint kiderül, a főnök, vagyis Chris, nem mindig lesz ott a kioszkban. Valamint, kirúgta az ukrán fiút, így hárman maradtunk nála. Ebből egy valaki délelőtt fog dologzni, egyedül, és ketten este. Na most, ki az aki egyedül marad, ki az akire rá meri bizni a dolgokat hármunk közül? Hát persze, hogy én. Balszerencsére...

Hogy miért is? 

A legnagyobb gond a második munkával van. Arra hamar rájöttünk mi is, és ha bárki egy kicsit is utána számol, egy munka arra elég, hogy valaki itt megéljen, de hogy vigyek is némi pénzt haza (bár a program árát), akkor kicsit többet kell dolgozni. Nézzük mik azok amikre számíthatok: 

1. Housekeeping: Hotelokban takarítás. 10 dolláros órabérrel (mínusz itt is az adó). Ezzel csak egy baj van. Rengeteg lehetőség van belőle. Mindenhol ilyet keresnek, főleg lányokat DE DÉLELŐTT. Szóval ez nekem kizárva.

2. Elárúsító, mint most: Ezt könnyebb keresni, de az a baj, hogy most holt szezon van, ezért vagyunk mi is zárva hétközben. Tehát, most senkinek nem kell plusz egy eladó... Nekem pedig most kellene a munka..

3. Pincérnő: Keresnek belőle eleget, a probléma, hogy a pincérnő kb 3-4 dollárt keres óránként, adóval csak kettő kábé.. Persze  a borravaló hatalmas, minden rendelés után 10-15 százalék. A gond az, hogy ez függ attól, hogy mennyire populáris a hely. Ezt meg én honnan tudhatnám? :D

Szóval a baj már lassan csőstül jön a munka meg sehol, de ilyenkor kell bízni, és keresni, és persze leégni a napon közben, mint én ma. :D Ilyenkor jön rá az ember, hogy lehet itt sem sokkal könnyebb, az árak sem alacsonyak túlságosan (de erről majd később). 

A munkaadómmal is egyre többet beszélgetünk, és ahogy kiderül, például ahhoz hogy valaki egyetemem tanuljon évente 50-100 ezer dollárra van szüksége, ami kb ugyanennyi euróban. A szülők jóformán egész életükben azért dologznak, hogy a csemetéik egyetemre tudjanak járni, vagy imádkoznak, hogy ne akarjanak :D Ösztöndíjjal kb a 10 százalékát lehet fedezni a tanulmányoknak, kivéve a sportolók esetében, de nem lehet mindenki sportoló sem..

Szóval lehet itt sem könnyebb, mint otthon, ezek az első benyomások, persze egy hét után, nehéz megítélni, de én azt gondolom, az első benyomás is megfontolandó... 

A másik dolog ami a héten történt, az a költözés. Na nem kell megijedni, nem költöztem sehova, én épp csak ágyat váltottam. :D A házacska, ahol lakok, két szintes. Fent hat emberke, lent hat. Eddig fent volt két szerb fiú, két szerb lány, és fel vártak még két bulgár fiút. Lent voltunk ketten szerbek, és le vártunk még négy török lányt. Hát mivel mindannyian akik eddig megérkeztek Szerbiából valók vagyunk, miért ne družiznánk egy picit. Ami annyira jól sikerült, hogy hirtelen össze is költöztünk. Lent lakunk most hatan szerbek, fent meg majd a többiek. Nagyon Jó lett hirtelen a társaság, az ember soha nincs egyedül, ami néha jó, néha nem. A frizsider átlag tele, mindig vesz valaki valamit bele, és bár így a közös esti programok is garantáltak. Most olyan mintha, nem is egyedül jöttem volna, hanem mindannyian együtt érkeztünk volna. Remek így, könyebb, segítünk egymásnak, és talán így midnenkinek könnyebb élvezni (vagy átvészelni). :)