Ma, mikor megtudtam az utazásom pontos dátumát egyszerre akartam sírni és egyszerre nevetni. Ritkán érez az ember ekkora kettőséget magában, mikor maga sem tudja eldönteni mit is akar jobban. Talán eddigi életem egyik legnehezebb hónapja elé nézek. Először saját könnyeimmel kell majd megküzdenem, utána máséval.. majd ismét a sajátommal....

Mindenesetre azt hozzátehetem, hogy egyszerre két vágyam is valóra vált.. Szigorúan nézve csak egy, de én már kettőnek veszem.

Mióta Párizsban jártam, az a vágyam, hogy egyszer visszajussak oda. Hát most megadatott ez is. A másik pedig hogy repülőből nézhetem a naplementét. Remélem csodás lesz.. Főleg, ha Ludovicot hallgatok közben :)

A repülőm május 20-án indul, reggel háromnegyed hétkor... Az út szerint átszállás Párizsban, mivel nincs direkt járat Belgrád és New York között. Így két órát a Párizsi reptéren fogok eltölteni (PÁÁÁRIZS :3). Aznap egykor már New Yorkban is leszek, pedig csak 11-kor indulok tovább.. Az a fránya időeltolódás, vagy időutazás? ;) 11-kor elindulok, egykor ott leszek, közben 8 órát repülök. Meg kell szokni az időzónákat....

A jegyem szerint egy csomagot vihetek magammal ingyen. Nehéz lesz egy kofferba belezsúfolni fél évnyi lehetőséget, emléket, élményt amit most majd magam mögött hagyok....

Szaladnék... szaladnék, csak nem tudom a világ elé, vagy a világ elől....